Golgota Kistarcsa Tanítások

Miért tévedtek hatalmasat a tanítványok, amikor a gyerekeket távol akarták tartani Jézustól? És miért állítja nekünk példaként a gyerekeket? Tarts velünk és ünnepeljük meg, ahogy Jézus magához öleli a kicsinyeket, és tanuljuk meg tőlük, hogyan fogadjuk Isten szeretetét szabadon, előítéletek és komplexusok nélkül.

Jézust arról faggatják ebben a szakaszban, hogy mi a véleménye a házassági elválásról. Ő azonban kitér az egyenes válaszadás elől, visszamegy egészen a kezdetekig, és a fókuszt inkább Isten eredeti elképzelésére helyezi. Lehetsz egyedülálló, házas, elvált, ez a tanítás tartalmaz számodra üzenetet!

Te hogy jössz ki a testvéreiddel? Hogyan kezeled a konfliktusaidat? Egy családban mindig vannak nézeteltérések, félreértések, megbántódások és meg kell tanulnunk kezelni ezeket a helyzeteket. Egy olyan témáról lesz szó, ami nagyon fontos a mindennapi keresztény életünk megélésében. Tanítást kapunk Jézustól arról, hogyan kezeljük a konfliktusokat.

Gondolkodtál már azon, miért énekelünk a gyülekezetekben? Nem csak a hangulatfokozásról van szó, hanem Isten mélyebb üzenetét is hordozza magában. A dicsőítés egy életforma, valamint vannak pillanatok, amikor a keresztények mint közösség együtt is magasztalja Istent, ezen keresztül kapcsolódnak be a mennybe, erősítik a közösséget, és még számos más ok van a zenés, énekes kifejezési módra. Tanuljunk együtt, hogy hogyan tudunk részt venni a dicsőítés valódi megélésében, bárhol is tartasz az életedben és a lelki utadon.

Amikor Pál az efezusiaknak írta levelét, éppen házi őrizetben volt Rómában. Valószínűleg egy római őr felügyelte napi 24 órában, ezért testközelből látta a római katonákat. Valószínűleg ez inspirálta Pált, hogy megírja: ahogyan ezek a római katonák különleges ruházatot és felszerelést kapnak a hadseregtől, Isten ezt ugyanúgy minden gyermekének megadta. És nekünk fel kell öltenünk Isten teljes fegyverzetét, hogy védelmünk legyen, és szilárdan megállhassunk az ellenséggel szemben.

Nagypéntek volt a világtörténelem legmegrázóbb, legszomorúbb és legreménytelenebb napja. Jézus mégis meg akarta értetni velünk, hogy a halála valójában nem vereség, hanem győzelem. De ezt csak 3 nappal később érthetjük meg igazán, amikor meglátjuk, hogy a sír üres, Jézus feltámadt a halálból! Húsvét vasárnap ezt ünnepeljük és bemerítkezéssel tesszük még nagyszerűbbé az ünnepet.

Mi volt a legdrágább tárgy, amit valaha vásároltál? Ugye vigyáztál rá? Ugye nem szeretted volna elveszíteni? Ha ez mégis megtörtént, ugye nem álltál le a keresésével? A Biblia azt írja, hogy Isten is vásárolt valamit, méghozzá meglehetősen magas áron. Érthető módon ő sem szeretné elveszíteni, amiért egyszülött fia életével fizetett. Ezek a drága kincsei mi vagyunk!

Bármennyire is szeretünk kiszakadni a hétköznapokból, töltekezni, új erőre kapni, de muszáj visszaereszkedni a “völgybe”, mindennapi életünk színterére. És bár sokszor kudarcot vallunk és erőtlennek érezzük magunkat, csakis itt tölthetjük be valódi küldetésünket. Ebben a részben három, látszólag teljesen eltérő eseményen keresztül Jézus erőteljesen tanít minket a hitről és annak hatalmáról.

Jézus és legközelebbi tanítványai együtt mennek fel egy hegy tetejére. Itt, ahol az ég és a föld találkozik, tanúi lehetünk Jézus dicsőséges átváltozásának. Ez a történet nem csak Jézus isteni mivoltáról szól, hanem arról is, hogy hogyan nyújthatunk támogatást egymásnak saját “hegyeink” megmászása közben.

Amikor egy új munkahelyen a főnököd átnyújtja az iroda kulcsait, ezzel teljes bizalmat szavaz neked. Pontosan ezt tette Jézus Péterrel, amikor átadta neki a mennyek országának kulcsait, egy gesztus, amely mély bizalmat és felelősséget jelent. Ez a momentum évszázadokon át inspirálta a keresztény művészetet és gondolkodást, ahol Pétert szinte mindig kulcsokkal a kezében ábrázolták, mint aki a mennyek kapujánál áll és döntéseket hoz. De vajon tényleg rajta múlik, ki léphet be a mennyek országába?

Miért vonzódunk annyira a jelekhez és a csodákhoz? Milyen rögzült, észrevétlen "kovászaink" lehetnek, amelyeken dolgoznunk kell? Hogyan befolyásolja az identitásunkat mindaz, amit mások gondolnak rólunk, és amit mi gondolunk magunkról? Ezeket a gondolatokat vizsgáljuk meg együtt a Máté 16:1-18 alapján.

Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli - tartja a mondás. De mégis, hogy elégedhetünk meg a kevéssel? És a kevésből hogyan lesz elegendő mindenki számára? Fedezzük fel, Isten hogyan nyújt útmutatást és reményt a mai világ számára, ahol oly gyakran szembesülünk a kevés és a sok, a hiány és a bőség kérdéseivel.

Az orvosok a műtétek előtt végzett alapos kézmosással a fizikai tisztaságot célozzák meg, ami elengedhetetlen a betegek védelmében. Velük ellentétben a zsidó írástudók mosakodási szertartásaikban a lelki tisztaság elérését is keresték, azt remélve, hogy külső cselekedeteik belső megújulást eredményeznek. Jézus tanításán keresztül megértjük, hogy a valódi tisztaság a szív mélyén kezdődik, nem pedig a külsőségekben. Üzenete világos: a bűn a szívből ered, és itt kell kezdenünk a tisztító munkát.

Sokunknak kedves gyerekkori játék a “kösd össze a pontokat” rejtvény, amikor a látszólag értelmetlen pontok halmazát a megadott sorrendben összekötve kirajzolódik a kép. Valójában az életünkben is minden egyes pillanat, találkozás vagy tapasztalat egy-egy pont, amiket össze kell kötnünk, és így haladunk a megértés felé. Ebben a történetben Jézus egy hasonló feladatot ad a tanítványainak, hogy végre megértsék és meglássák, ki is Ő valójában.

Mit kezdünk egy olyan helyzettel az életünkben, amikor valaminek a hiányával szembesülünk. Amikor erőforrásaink nem elegendőek az adott szituáció megoldására. Pál úgy válaszolt egy ilyen helyzetre, hogy elegendő számára Isten kegyelme, mert az Ő erőforrásai a mi hiányosságainkban tudnak aktivizálódni. Jézus is erre tanítja követőit, amikor azt mondja: hozzátok ide azt az öt kenyeret és két halat...

Gondoljunk csak bele, milyen lenne a Louvre, vagy bármely más galéria a világon, ha a műalkotásokat, képeket és festményeket nem kereteznék be? A keretek nem csupán dekoratív elemek, határokat szabnak és struktúrát adnak a képeknek. Képes megváltoztatni a festmény hatását, sőt, kiemeli a mű szépségét és jelentőségét! Jézus a mai napon ugyanezt teszi számunkra. Folytatja tanítását a mennyek országáról, és ezt különleges formában teszi: keretbe foglalja és így emeli ki a lényeget.

Az agrár felsőoktatásban a talajtan egy meghatározó és fontos tantárgy, ugyanis alapjául szolgál számos további szakterületnek. De vajon hogyan kapcsolódik ez egy bibliaórához? Fedezzük fel együtt, ahogy Jézus egyedülálló módon vezet be minket a talajtan rejtelmeibe!

Találó a mondás, hogy nem látja a fától az erdőt. Arra használjuk, amikor valaki túlságosan az apró részletekre ügyel, és emiatt nem látja meg a dolog lényegét. Jézus ezt a fajta kóros viselkedést diagnosztizálta kora vallási vezetőinél, akik elvesztek a vallás beteges szabályrendszerében és nem ismerték fel, hogy éppen az áll előttük, akire az írások mutattak. Ez az üzenet nekünk is szól, hogy mielőtt elvesznénk a részletekben, lépjünk pár lépést hátra és vegyük észre Őt, aki mindennél nagyobb!

Az év utolsó napján szeretünk visszanézni az elmúló évre, számot adni, kiértékelni. Nem azt mondom, hogy nem éltünk át kihívásokat ebben az évben, de visszatekintve hatalmas hála van a szívemben, mert látom Istennek a szeretetét, hogy megtartott, és bőkezűen gondoskodott rólunk. De ne csupán azért beszéljünk a háláról, mert az egy helyénvaló, szép dolog, hanem sokkal inkább azért, mert abban jóval nagyobb erő rejlik, mint gondolnánk!

Hányszor átéltük már életünk során, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elterveztük. Az az állapot, amit elképzeltünk és ahol végül kikötöttünk nagyon nem egyezik. És ez konfliktust kelt bennünk, ami miatt elveszik a békénk. Szerintem József és Mária sem így tervezte… Megvoltak a vágyaik, a terveik, de végül teljesen más irányt vett az életük. A már-már giccsesen szépnek ábrázolt karácsonyi eseménysorozat sokkal inkább volt számukra sokkoló és kihívásokkal teli. Minden okuk meg lett volna, hogy elveszítsék békességüket. De végül minden fájdalom és nehézség ellenére, szinte megmagyarázhatatlanul békességre leltek. Mert a megszületett gyermek nem volt más, mint a Békesség Fejedelme!